(Fotó: Michael Tran/FilmMagic/Getty Images)

Mi, pontosabban ki a közös az olyan rockbandák legnagyobb zenetévés slágereiben, mint az Aerosmith, a Whitesnake, a Twisted Sister, a Poison, a Heart, vagy a Bon Jovi? Nem más, mint ikonikus videóklipjeik rendezője, a március 17-én elhunyt Marty Callner.

Callner 1946. augusztus 25-én született Chicago-ban, és rendezői karrierje 24 évesen indult Cincinattiben, ahol a helyi híradó stábjában vállalt munkát. A ’70-es évek közepén aztán néhány évig a Boston Celtics kosárcsapatnak dolgozott, majd két állást is felajánlottak neki: megkaphatja az összes sporttartalmat az NBC-nél, vagy esélyt ad egy akkoriban induló csatornának, amit HBO-nak hívtak. Mehetett volna biztosra, de ő mégis az utóbbit választotta.

Pályafutása során ott számos TV-s különkiadást rendezett olyan zenei előadóknak, mint Paul Simon, Liza Minnelli, Gladys Knight, Ray Charles, Diana Ross vagy a Fleetwood Mac, de olyan legendás komikusok stand-up showjait is ő vitte képernyőre, mint Robin Williams, George Carlin vagy Billy Crystal.

A ’80-as évek közepéhez közeledve pedig kezdetét vette kliprendezői karrierje, amely során az akkoriban domináns erővé váló MTV legemlékezetesebb kisfilmjei fűződtek a nevéhez. Első zenei videóját a Scorpions No One Like You-jához készítette, akkor még csak társrendezőként, majd első önálló munkája a Twisted Sister We’re Not Gonna Take It című örökérvényű himnuszának komikus videóklipje volt, amiben fia, Dax játszotta az apjával szembeszálló, lázadó tinédzser szerepét.

Az áttörést viszont kétségtelenül az 1987-es esztendő hozta meg számára, hiszen kijelenthetjük, hogy nagy részben neki köszönheti másodvirágzását a Whitesnake és az Aerosmith is, akik az év során valósággal letarolták a zenetévé képernyőjét olyan mára már ikonikussá vált videóikkal, mint a Here I Go Again vagy a Dude (Looks Like a Lady).

Ezek után pedig természetesen szinte mindenki vele akart dolgozni a rockszakmából, így aztán egymás után gyártott klipeket olyan további #1 slágerekhez, mint a Poison Every Rose Has Its Thorn-ja, vagy a Heart Alone-ja, de ő álmodta meg Cher nagy botrányt kavart – és a napközbeni rotációból le is tiltott – If I Could Turn Back Time-ját is.

A ’90-es években sem lett kevesebb munkája, az Aerosmith az évtized első felében továbbra is szinte csak őt alkalmazta. Így neki köszönhetjük a Get a Grip lemez híres, filmszerű trilógiáját (Cryin’, Crazy, Amazing), ami még a Bon Jovi zenekarra is akkora hatást gyakorolt, hogy őt kérték fel az Always című daluk hasonló koncepciójú videójának elkészítésére is.

Az évtized második felében aztán visszatért az HBO-hoz, ahol az új évezredbe átlépve továbbra is humoristáknak (Robin Williams, Chris Rock, Will Ferrell, Jerry Seinfeld) és popsztároknak (Whitney Houston, Gloria Estefan, Britney Spears, NYSNC, Justin Timberlake) készített speciális műsorokat.

A rockrajongók azonban minden bizonnyal kliprendezői munkássága kapcsán emlékeznek majd rá, még akkor is, ha a nevét talán csak most hallották először. Alkotásai ugyanis az MTV történetének legjátszottabb, emblematikus darabjaiként még évtizedek múlva is egy csodálatos korszak felejthetetlen lenyomataiként élnek majd mindannyiunk emlékezetében.

A videóklipek koronázatlan királya 78 éves volt.

Nyugodjék békében.